A késő barokk Kisszemináriumba költözik a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár. Az intézmény közleménye szerint az épületben díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet.
Az olvasókat és a kutatókat a költözés után, várhatóan október közepétől fogadják az új épületben. Látványkönyvtár, kutató- és előadóterem, zenei kutatóterem, kiállítótér, valamint iskolai csoportok fogadására alkalmas helyiségek is készülnek. A nyomtatványok és dokumentumok állagmegőrzését klimatizált raktárak szolgálják majd.
Dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója a Hírbalaton.hu-nak arról beszélt, hogy a Kisszemináriumban kap helyet a könyvtár legrégibb muzeális állománya, kivéve az Érseki Palota Koller-könyvtárának polcain lévő köteteket. Az épületben díszes kódexeket, a könyvnyomtatás feltalálása után, még a 15. században készült ősnyomtatványokat, több mint 340 antikvát, különleges 18–19. századi kottákat, valamint az 1711 előtti hazai és magyar vonatkozású nyomtatványokat, az úgynevezett RMK-kat őrzik majd.
Ide kerül a nemrég az Év Egyházi Levéltára díjjal elismert főegyházmegyei levéltár állománya is. Ennek része 1800 középkori oklevél, továbbá az 1895 utáni anyakönyvi másodpédányok több mint 100 folyóméter terjedelemben.
A levéltár gyökerei a Veszprémi Főegyházmegye közel ezer évvel ezelőtti létrejöttéig nyúlnak vissza. A ma már közel 70 ezer kötetes könyvtár alapját Padányi Bíró Márton 18. századi veszprémi püspök gondosan válogatott gyűjteménye jelentette.
A felújítás előtti kutatáskor a szakemberek egy befalazott falfülkét találtak, amelynek hátsó falán 1797-es felirat és az akkori mester kézjegye látható. A fülke alapján arra következtettek, hogy a Kisszeminárium egyik helyisége az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején gazdagon festett kápolna lehetett. A fülke az oltár része volt, amelyet később befalaztak.
Az épület Fellner Jakab tervei alapján készült el 1770-re. Eredetileg alacsony sorból származó növendékek konviktusának, vagyis bentlakásos diákotthonának szánták, de uralkodói, majd püspöki engedéllyel végül idős papok lakhelye lett, és ezt a szerepet a 20. század elejéig töltötte be. Az épület 1950-ig a Szent Pál apostol oltalmába ajánlott kisszemináriumként működött, majd világi középiskolának, megyei pedagógiai intézetnek, irodaháznak és múzeumi raktárnak is helyet adott.
A veszprémi várnegyed az államalapítás ünnepén és az azt követő hétvégén több programot is szervez. Az ünnepi szentmise augusztus 20-án 10:30-kor kezdődik a Szent Mihály Főszékesegyházban.
Augusztus 21-én 19 órától ugyanott közös, ingyenes hangversenyt ad a müncheni Bach Kamarakórus és a veszprémi Orlando Énekegyüttes. Felix Mayer karmester Mendelssohn, Brahms, Bruckner és más romantikus zeneszerzők műveiből válogat.
A Szent István-túra augusztus 22-én 18 órakor indul. A résztvevők Szent István királyhoz, Boldog Gizella királynéhoz és a magyar kereszténység kezdeteihez kapcsolódó történeteket és helyszíneket ismerhetnek meg. Ugyanezen a napon 19:30-tól zenés áhítatot tartanak a Szent Mihály Főszékesegyházban.
A Biró-Giczey Házban „A király lándzsája” című múzeumi foglalkozás a keresztény magyar állam első pénzérméjének történetét mutatja be játékos formában. A „Gizella királyné nyomában” interaktív program Szent István hitvesének alakját ismerteti meg a gyerekekkel és felnőttekkel.
A Szent György Kápolnában az ünnepi hétvége teljes ideje alatt Szent Imre hercegnek címzett intelmeket lehet meghallgatni. A legenda szerint Szent Imre ebben a kápolnában tett tisztasági fogadalmat – olvastuk a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár közleményében.
