A legsürgetőbb feladatnak a nyirádi vízbázissal ellátott víziközmű fejlesztését tartják. Ennek megvalósítása mai áron önmagában mintegy 300 milliárd forintba kerülne.
A Balaton északi és déli partján is kritikus a vízellátás biztonságának helyzete, illetve a csőtörések kérdése. A vezetékek átlagéletkora 50–60 év, ezért egy részük ennél is idősebb. A csövek anyagától függően optimális esetben 30–50 évente lenne szükség cserére.
A 2026. augusztus 12-én záruló, európai uniós forrásból és hazai társfinanszírozással megvalósult projektben elkészültek az engedélyezési tervdokumentációk, környezeti hatástanulmányok és más szükséges dokumentumok. Ezek az ivóvízminőség fejlesztését, a régióba juttatható többletvíz biztosítását, valamint a felszíni vízkivételi művek kiváltását készítik elő.
A négyéves tervezés 3,2 milliárd forintba került. A teljes fejlesztési csomag jelenlegi áron 646 milliárd forintos becsült költségéből az ivóvízrendszer fejlesztése mintegy 500 milliárd forintot tesz ki, a fennmaradó összeg a szennyvízhálózat és a napelemparkok fejlesztésére jutna. A megvalósítás elsősorban európai uniós források rendelkezésre állása esetén 5–10 év alatt történhet meg.
A becsült összegek a műszaki megvalósítás költségeire vonatkoznak. Nem tartalmazzák a tulajdonviszonyok rendezéséhez szükséges kiadásokat, így például a szolgalmi jogokhoz vagy a kisajátításhoz kapcsolódó összegeket.
A projekt a Balaton-régió hosszú távú, fenntartható és gazdaságos ivóvízellátásához szükséges tervezési és műszaki előkészítést foglalta magában. A tervek között szerepel a víziközművek rendszerének optimalizálása, fejlesztése, átalakítása és távfelügyelete, továbbá az ivóvíz-irányelvből fakadó kötelezettségekhez szükséges rendszerátalakítások kidolgozása.
Megtervezték a meglévő rendszerek átalakítását és optimalizálását, valamint a felesleges rendszerelemek felszámolását is, figyelembe véve az ellátásbiztonságot és a településeken végbement változásokat. A feladatok közé tartozott a hálózati ivóvízveszteség csökkentését célzó átalakítások megtervezése is.
Elkészült a nyirádi, a kincsesbánya-rákhegyi, a várpalota-inotai és a murai vízbázis, valamint a hozzájuk kapcsolódó regionális vezetékek, műtárgyak és közműelemek méretezése és tervezése. A dokumentáció kitér a balatonújlaki és a balatonfüredi szennyvíztisztító telep kapacitásbővítésére és rekonstrukciójára, továbbá 20 kapcsolódó szennyvízátemelő és 104 kilométernyi szennyvízvezeték felújítására.
A tervek része a nyirádi, vonyarcvashegyi és keszthelyi megújulóenergia-termelő naperőművek kialakítása is, amelyek az energiahatékonyságot szolgálnák.
A tervezéshez szükséges forrást a KEHOP, majd a KEHOP Plusz uniós támogatási rendszer biztosította. A most záruló víziközmű-fejlesztési projekt az emberek vízellátására vonatkozik, nem kapcsolódik a Balaton vízpótlásának kérdéséhez.
