A Veszprémi út és a 71-es főút közötti, a vörösberényi Manduláson átvezető közúti kapcsolat nyomvonala továbbra is szerepel Balatonalmádi településrendezési elképzelései között. A Településterv végleges elfogadásáról még nem született döntés, arról a képviselő-testület határoz majd.
A Mandulásért Civil Mozgalom azt kéri, hogy az út szabályozási vonala kerüljön ki a Településtervből, a terület pedig hosszú távú zöldterületi védelmet kapjon. Molnár-Sipos Csilla, az Almádi Civil Kerekasztal tagja és a mozgalom egyik elindítója szerint 1122 aláírást adtak át az önkormányzatnak. Elmondása szerint nem egy folyamatban lévő útépítés ellen gyűjtöttek, mert ilyen beruházásról nincs tudomásuk, hanem azt szeretnék elérni, hogy az útszabályozás ne maradjon az új tervben.
A területen iskola utáni közlekedésre használt átjáró, pumpapálya, focipálya, játszótér, kisebb üzletek, fás-ligetes rész és a Séd-patak is található. A vehir.hu szerint a Veszprémi út kiváltásának gondolata már a város korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégiájában is külön projektként szerepelt. Molnár-Sipos Csilla azt mondta, az út szabályozási vonala már 1992-ben bekerült a városi tervekbe, ezt az évszámot azonban a portál által átnézett nyilvános dokumentumokból nem lehetett önállóan visszaigazolni.
Molnár-Sipos Csilla elmondása szerint a Vörösberényi Általános Iskola első üteme 1997-ben, a következő 2001-ben készült el, később pedig focipálya, pumpapálya és más közösségi funkciók jelentek meg a környéken. „Lehetséges, hogy 1992-ben ez egy jó tervnek számított. De akkor még nem volt itt iskola, nem volt focipálya, nem volt pumpapálya, és a környezetvédelemről is egészen másként gondolkodtunk” – fogalmazott.
A 2022-es Almádi30 hosszú távú fejlesztési stratégia Vörösberény központjánál konkrétan számolt a közúti kapcsolattal. A képviselő-testület által megismert és elfogadott stratégiai összefoglalás szerint a Veszprém felől érkező forgalmat egy körforgalmi csomóponttal vezetnék ki a 71-es főútra, „a patak mellett kialakított nyomvonalon”. A dokumentum az út mellett üzletek, lakóingatlanok és irodák létesítését is támogathatónak tartotta.
Bercsényi László polgármester júniusban az Új Almádi Újságnak azt mondta, az elképzelés Kerényi László polgármestersége óta része a városi terveknek, és korábbi testületek is támogatták. Hangsúlyozta: egy lehetőség vizsgálata nem jelent végleges döntést. A vehir.hu által áttekintett nyilvános anyagok között nem szerepel olyan határozat, amely a Manduláson átvezető út megépítését rendelte volna el, és költségkeretet, kivitelezési határidőt vagy végleges műszaki nyomvonalat is meghatározott volna.
Balatonalmádi 2024-es Környezetvédelmi Programja rögzíti, hogy Vörösberényben kevés a zöldterület, és az önkormányzati tulajdonú zöldterületek között név szerint említi a Vörösberényi Általános Iskola melletti Mandulást. A program céljai között szerepel a közhasználatú zöldterületek értékének növelése, a természeti értékek megóvása és a fenntartható fejlődés.
A Séd menti területet gyerekek, kutyasétáltatók és családok használják. Molnár-Sipos Csilla szerint a környéken rókát és őzet is láttak, a patak pedig természetes kapcsolatot jelent a Malomvölgy és a Balaton irányába. A civil mozgalom ökológiai folyosóként tekint a Sédre, de a nyilvánosan elérhető anyagokból nem igazolható egyértelműen, hogy az egész Mandulás hivatalosan ökológiai folyosó lenne.
A civilek állítása szerint nem ismernek olyan aktuális vizsgálatot, amely bemutatná az új kapcsolat várható forgalmát, az iskola környékének zaj- és levegőterhelését, a Séd környezetére gyakorolt hatást, illetve a meglévő úthálózaton elérhető alternatívákat. A nyilvánosan hozzáférhető anyagok között a portál nem talált olyan részletes, aktuális környezeti vagy közlekedési hatástanulmányt, amely a Manduláson átvezető mai nyomvonal következményeit számszerűen vizsgálná. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ilyen vizsgálat nem létezik.
A régebbi dokumentumok az új út egyik céljaként a Veszprémi út tehermentesítését jelölték meg. Molnár-Sipos Csilla szerint ugyanakkor a környék közúthálózata azóta átalakult. Úgy látja, a nehéz teherforgalom jelentős része más útvonalakat használ, míg az óvoda, a bölcsőde, az egészségház, a gyógyszertár és a piac olyan helyi célpontok, amelyekhez a forgalom eleve Vörösberénybe és Balatonalmádiba érkezik. A Wesselényi strandra tartó nyári átmenő forgalmat szerinte sem lehetne hosszabb útvonalra terelni, különösen a szezonban túlterhelt 71-es főútra.
A mozgalom alternatívaként a meglévő Thököly út fejlesztését is felvetette. Petíciójukban járdát, csapadékvíz-elvezetést és a csomópontok korszerűsítését javasolják. A Településterv felülvizsgálatához alternatív javaslatokat is benyújtottak, és Molnár-Sipos Csilla szerint több civil szervezet is élt javaslatokkal.
Molnár-Sipos Csilla szerint a júliusi lakossági fórumon a Vörösberényi Általános Iskola szülői munkaközössége és nevelőtestülete is fenntartásokat jelzett. Bercsényi László ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a civilek egy átfogó vörösberényi fejlesztési koncepció egyetlen elemét emelték ki, és a vita során az a kép alakult ki, mintha az útépítésről már döntöttek volna. A polgármester ezt visszautasította, és azt mondta, a fejlesztés forgalomcsillapítást hozhatna Vörösberénynek, valamint városgazdasági szempontból fontos új területeket nyithatna meg. Hozzátette, a folyamat még az elején tart.
A polgármester szerint a korábbi terv célja nem a zöldterület csökkentése volt, hanem a Magtár és a Kolostor közötti környezet rendezése új gyalogos és közösségi térrel. Azt is mondta, az Almádi30 elképzelései 2021–2022-ben széles társadalmi támogatottságot élveztek. A civilek vitatják ezt az érvelést: szerintük a Magtár környéke már jelenleg is közösségi térként működik, és a Magtár, valamint a Kolostor között meglévő zebrán át most is biztosított a gyalogos átjárás. Az Almádi30 korabeli anyagai szerint a kezdeményezést nyilvánosan ismertették és lakossági véleményeket is vártak, de a fellelt dokumentumok alapján nem állapítható meg számszerűen, hogy a Mandulás melletti útvonal mekkora lakossági támogatást kapott. Az akkori rajzok koncepcionális vázlatok voltak, nem kész beruházási tervek.
Az önkormányzat június 19. és július 24. között nyilvánosan bemutatta az új Településterv tervlapjait, július 2-án civil és vállalkozói fórumot, július 7-én lakossági fórumot tartott. A város tájékoztatása szerint ezek a fórumok nem döntéshozó alkalmak. Az önkormányzat a terv készítésekor 107 egyedi módosítási kérelmet is vizsgált, amelyekről külön rendkívüli ülésen tervezett dönteni. A nyilvános tájékoztatóból nem derül ki, hogy a Mandulás útszabályozása a 107 kérelem között szerepel-e. Molnár-Sipos Csilla szerint a Településterv tárgyalása akár az első szeptemberi testületi ülésen is napirendre kerülhet, ennek hivatalosan ellenőrzött időpontja azonban nincs.
A civil mozgalom elsődleges célja az útszabályozás törlése és a terület zöldként való megőrzése, de Molnár-Sipos Csilla szerint kompromisszumos megoldást is elképzelhetőnek tartanak. Azt szeretnék, ha a civilek, a város és a Településterven dolgozó településtervezők, közlekedésmérnökök szakmai alapon vetnék össze a jelenlegi elképzelést az alternatívákkal. Javaslataik között tanösvény, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok, közösségi tér, vízmegtartó megoldások és természetközeli fejlesztések is szerepelnek.
